Idézetek egy német biztosítótársaság kárfelvételi jegyzőkönyveiből
Egy kis ízelítő az amúgy teljesen komoly tanúvallomásokból:
- Hazaérve tévedésből egy másik telek kapuján hajtottam be, és nekimentem egy fának, amelyhez fogható az én telkemen nincs.
- Nagy sebességgel közeledett felém a távírópózna. Én ide-oda rángattam a kormányt, de neki mégis sikerült eltalálnia a hűtőmet.
- Kocsimmal a terelőpalánknak hajtottam, felborultam, majd egy fának ütköztem. Ezután elvesztettem az uralmam az autó felett.
- Még mielőtt elütöttem, bizonyos voltam abban, hogy ez az idős úr nem fog átérni a túloldalra.
- A fickó mindenütt ott volt, és sehol sem. Többször is kanyarodnom kellett, mielőtt nekimentem.
- A semmiből ott termett egy láthatatlan jármű, az autómnak ütközött, majd nyomtalanul eltűnt.
- Hirtelen jobbról, a járdáról lelépett egy gyalogos, majd szó nélkül eltűnt az autóm alatt.
- Negyvenévnyi vezetés után elaludtam a kormánynál.
- A rendőröknek először azt mondtam, nem sebesültem meg, de amikor levettem a kalapomat, észrevettem, hogy koponyatörésem van.
- A lámpás kereszteződésnél váratlanul színvaksági rohamom támadt.
- Autóm nyílegyenesen haladt előre, ami kanyarban általában az úttestről való letérést vonja maga után.
- Hátramenetben hajtottam a meredek utcán lefelé. Áttörtem egy telek kőkerítését, majd belerohantam egy faházba. Egyszerűen nem emlékeztem rá, hol is van a fékpedál.